Háború alatt: Előzmény, utólag

Szépirodalom / Élet-halál (986 katt) Floró
  2010.08.28.

Emlékszel, így kezdődött,
Bár Te csak most vagy béna,
árva vagy agy-ütődött,
kit harca gyötör néha.



Felhívás sorozásra!
Te, bátor dali férfi, bombázót vezető bombázó hölgyem!
Igen, Te, a haza támasza, nemzetünk, pártunk hőse!
Lábaid elé borulunk, virágot hintünk eléd.
Aljas szemét szomszédok akarják gyerekeink vérét, csak Te segíthetsz!
Pusztítsd el őket, védd a békét, készülj a háborúra.

Lesz jutalmad is, férfi avagy nő csókja, zsákmány és gazdaság.
Dicsőség! Gyorsan tiszt leszel, előbb érettségizhetsz, könnyítve, sőt még az sem kell,
elég, ha csak harcolsz.
Mint egy akciófilm!

A hadsereg gondoskodik rólad, ingyen pia, szállás és haverok.
Itt mindenki haver!
Légy hős velünk!




És a kezükbe csaptál.
Akkor még volt kezed.
Akkor:
A szép barna nem nézett rád szánalommal, és nem hívott gyerekgyilkosnak.
Nem is tudtad, hogy gyerek. És a fegyvere valójában partfis.
A haverok közötti legjobb, igaz barátodat még nem lőtték hasba,
hogy melletted vérezzen el.
Nem kaptál még levelet a fronton, hogy otthon meghalt a családod egy támadás során.
Olyanok voltak a támadók, mint Te.

Talán ők is belecsaptak a hadseregük kezébe.
Vagy csak védekeztek? Ellenünk.

Előző oldal Floró
Vélemények a műről (eddig 1 db)