Tündérvér

Szépirodalom / Élet-halál (1286 katt) Josette
  2012.06.19.

Apró, sokat sejtető, karmazsinszín csepp hull alá a magasból. Óvatos, határozott mozdulatokkal közeledik a mélység felé. Lassanti, ám céltudatos közeledése szinte alig észrevehető. Határozott célja van. Egy rideg, hófehér, élettelen, magányosan heverő testre hullani, hogy újra életet leheljen a megmerevedett teremtménybe. Képes lesz rá. Tudja. Akarja.

Az aprócska bíborcsepp, melyet sok követője kísér töretlenül, lassan megérkezik, majd egy gyengéd mozdulattal beleolvadnak a test szívét takaró bőrbe. Hirtelen életre kel a nem várt, kísérteties csoda. A testet ismételten elönti az élet. Nem véletlen, hogy így történt, hisz a hulló, pirosas színt öltő csepp vér volt. Nem akármilyen vér. Tündérvér ez.

Egy parányi, gyönge tündér életének utolsó morzsái, mielőtt kiszállt volna belőle a legvégső remény. De megtette, és utolsó pillantásaival is büszkén, örömmel gondolt eme tettére. Önfeláldozott. Képes volt rá. Akarata szerint tett. Öröm járja át utolsó, hamvadó mozdulatait, hisz édes áldozatot hozott. Mindent feláldozott valakiért. Megnyugvással gondol erre, hisz megmentette azt, ki szívébe hosszú idő után mennyei nyugalmat, s boldogságot hozott... ♥

Előző oldal Josette