Linktár

Csajok a csúcson

A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2010/1 számában.

1.0.: Coruscant Árnyékos Oldala

Guri belépett az Outlanderbe. Végigjáratta hideg, kék szemét a vendégek sokaságán, mély lélegzetet vett, majd elindult a söntéspult felé. Külseje nem teljesen szokványos volt, még emberi szemmel sem; nő létére 180 centi magas, karcsú, csinos, aranyszőke haja a vállára omlott. Vörös, testhez simuló ruhája pedig kihangsúlyozta egy profi táncoshoz hasonlító alkatát. De velük ellentétben neki nem volt szüksége, hogy hosszú órákon keresztül eddzen, hogy formában maradjon. Ráadásul képes volt levegőt venni, és szívdobogás is hallatszott a mellkasából, de ízig-vérig droid volt. Pontosabban replika.

Odalépett a pulthoz, de mielőtt megszólalhatott volna, egy borostás arcú Ember fordult oda hozzá.
- Helló, szépségem! Nincs kedved bulizni velem?
- Tűnés, barom! - villantotta jeges tekintetét a férfire Guri. Mivel a férfi csak úgy bűzlött az alkoholtól, egyből szóvá tette az elutasítást.

- Kit neveztél baromnak, te repedtsarkú!? - ezzel előrántott egy sugárpisztolyt; majd mielőtt Guri megmozdulhatott volna, rálőtt. A sugárnyaláb a bal felkarját érte, letépte róla a ruházatot és az emberre emlékeztető bőrt és húst. A vállízület szervói kilátszottak. Bár a sérülés súlyosnak látszott, Guri tudtára adta a belső orvosi számítógép, hogy közel teljes hatásfokkal képes mozgatni a végtagot. Tehát a sérülés nem komoly.

- Mocskos droid! - kiáltott fel a férfi undorodva.

Guri tudta, hogy a Klón Háborúk óta viszolyog a szerves lények többsége a droidoktól, de nem kívánt több rendszerkárosodást elszenvedni. Egy támadó kobra gyorsaságával és egy rohamozó bantha erejével csapott le. Félreütötte a fegyvert a bal kezével, és egy időben a másikat a pasas mellkasába mélyesztette. A csont hangos reccsenéssel adta meg magát, a férfi holtan esett össze. A replika tudta, hogy nem sok ideje maradt az Outlanderben, mielőtt kiérkeznek a coruscanti rohamosztagosok, mivel Vader Nagyúr, mióta a Bespinről viszszatért, sokkal keményebben fogta az embereit. De a kis bemutatója elég hatásos volt ahhoz, hogy megtudja, amiért valójában jött, így a gazdája, Xizor herceg elégedett lehet. Bár bizonyosan nem fogja díjazni, hogy újabb javítási költségekkel terheli. Ugyanis Guri előállításából egy kisebb flottát lehetett volna összehozni, három kisebb csatahajóval és tucatnyi vadászgéppel - méghozzá újonnan.

Amikor elhagyta az Outlandert, arra gondolt, hogy már csak egy feladata maradt: megkeresi Simonelle, az ingo-i technikust, - aki őt létrehozta - és "elbeszélget" vele...

2.0.: Kagylóból Szabadult Szellem

New Port belvárosa felettébb csendes volt a kora délutáni időpont ellenére. A rendőrség kiürített egy teljes kerület részt, mivel terrortámadás érte az egyik New Port-beli kereskedelmi intézményt. Kuszanagi kiszállt a városi terepjáróból, amivel két háztömbnyire parkolt a banktól. Szürke, testhezálló overallt viselt, megigazította rövid, lila haját; és elindult a néhány méterre felállított rendőrkordon felé. A kordon mellett egy nagydarab, szőke, lófarkas fickó állt, - az egyik társa - így arra vette az irányt. Ahogy odalépett hozzá, az óriás megfordult, ráfókuszált az őrnagyra a szeme helyén lévő kiberoptikával.

- Őrnagy! - szólította meg a nőt. - Van négy elkövetőnk és tíz túszunk. Jobbára a bank alkalmazottai. - Erre Motokó bólintott.

- Csak azt nem értem - morfondírozott az óriás, - hogy miért bennünket hívtak. Amikor ezt a zsaruk is simán elintézhetnék volna. Nem is igazi terroristák, gyakorlatilag csak még több pénzt követelnek, és egyik szervezethez sem tartoznak.

- Mert talán mi vagyunk a legjobbak. Tacsi-koma! Milyen felderítést végeztél? - erre a szőke férfi mellett álló négylábú pókrobot megélénkült, és odagurult a nőhöz.

- Belopóztam, és teljes terepfelderítést végeztem - erre kiengedett egy optikai kábelt a fejéből, mire az őrnagy kihúzta azt, és a nyakszirtjén lévő egyik foglalatba dugta. Az adatok nanoszekundumok alatt áttöltődtek a nő ki-beragyába, és máris elkezdte őket kiértékelni; azután szétcsatlakoztak.

- Nem nagy ügy, Batu! Fogj valami fegyvert, és álcázva bemegyünk - az óriás erre elvigyorodott. Utasította a robotot, hogy nyissa ki a "potrohháját", és kivett egy gépkarabélyt, majd tárat lökött bele, és felhúzta.

- Felőlem indulhatunk. A terroristák a második emeleten vannak. - A 9-es Szekció két tagja, átlépték a kordont, rejtőzködő üzemmódba kapcsolták magukat, így szinte teljesen láthatatlanná váltak. Sima ügy volt eljutni az épület második emeletére. A nő a kiberagyába szerelt adóvevőn keresztül keresztül szólt Batuhoz.

- Válts át infravörösre, falon át szedjük le őket - a terroristák nem is fogták fel, mi történt pontosan velük. A vékony betonfalon úgy hatoltak át a két nagy kaliberű fegyver lövedékei, mint meleg kés a vajon.

- Álcázás ki! - és egyetlen rúgással, amivel leszakította az ajtót, bent termett a teremben a nő. Egy esetleges sérüléstől nem félt, mivel majd átviszik a szellemét egy másik - ugyanilyen dögös - testbe. Csak kilenc halálra vált túsz maradt az irodában. Batu szorosan követte, majd ő is biztosítani kezdte a helyszínt. Észrevett egy ötödik hullát is, felvágott torokkal. A hátára fordította, majd lefényképezte a szemeibe épített fényképezőgéppel; és utasította a tacsikomáját, hogy ellenőrizze. Rövid időn belül megérkezett az azonosítás: az egyik igazgató az.

- Ez sima ügy volt. - jelentette ki Batu. Mire a nő csak bólintott, de látszott rajta, hogy valami nem hagyja nyugodni. A szőke óriás úgy volt vele, majd szól, ha közölni valója lesz.

* * *

A bank épületével szemközti épület tetején egy ballonkabátos alak figyelte speciális távcsövén a bankban zajló eseményeket. Miután a 9-es Szekció elkezdett helyszínelni, odament a várakozó helikopterhez, és beszállt a járműbe. Intett a pilótának, hogy indulhat.

Ahogy felszállt a gép, még egy utolsó pillantást vetett a bank épületére, ahogy visszagondolt az előbbi néhány perc eseményére, a félig összeégett arcán torz mosoly jelent meg...

---------------------------------------------------------------------------------------------------

A szerző megjegyzése: A második írásban szándékosan írtam a neveket magyar fonetikussággal, és nem az ún. Hepburn írással; azon egyszerű oknál fogva, mert így jobban tetszik.