Rossz hír
A rossz hír úgy felzaklatta szívemet.
Egész éjjel néztem az eget.
Nem tudom, mi fog történni?
De mindenben fogok segíteni.
Soha nem fogod feldolgozni,
De talán a fájdalom egy kicsit fog enyhülni.
Ne feledd, hogy a barátod vagyok!
A fejed mindig a vállamra hajthatod.
Mindig összefogtunk, ez nekem is borzasztó!
Látnom azt, hogy szenvedsz, hisz ez észbontó!
Feldolgozni ezt nem lehet,
Hisz vele együtt elszállt az életed.
Az életed értelme, a drága gyermeked.
Ha megtehetném, kerülne bármibe,
Visszahoznám neked, de semmit
Nem tehetek, együtt szenvedek veled.
Jó lenne most együtt lenni!
Jó lenne téged vigasztalni!
Keblemre szorítani a fejed,
Magamhoz ölelni a lelked.
Nemsokára találkozunk,
És akkor egymásra borulunk.
El sem foglak engedni,
Együtt fogunk zokogni.
Mi mindig barátok maradunk,
Mi mindig egymás fájdalmán is sírunk,
Most még jobban összetartunk, s
Még jobban egymáshoz ragaszkodunk.
Drága barátnőm!
Mindig fogom a kezed!
És ölelem fájó lelkedet!
Szeretlek!