Tavasz van
Szépirodalom / Versek (751 katt) | Kolumbán Jenő |
2016.05.14. |
Hangok feszítik mellkasom.
Ordítanék, de nem lehet.
Rajtam a sorsom átoson
kellene pedig felelet,
hogy mi végre, vajon meddig?
Az elmúlás nagyon nehéz?
Kibírja-e, mondjuk, keddig,
vagy már este szívembe néz?
Sokat forog rajta az ész…
Tavasz van, rövid a szoknya.
Bennem dobol egy víg zenész,
könyörgöm, abba ne hagyja!
Az élet szép és süt a nap
asszonyom öle, mint virág.
Kinyílik nekem néhanap
és tesz velem még egy csodát.
2016.04.21.
Előző oldal | Kolumbán Jenő |