Régi kis ház
Anyám kis csoda palotáját felidézem,
ott nőttem fel, ott nevelkedtem,
egy csodás, meleg otthonban,
együtt szeretetben, nagycsaládban.
A kiskapu, mi mindig hangosan nyikorgott,
a csodás sok virág, mi a járdaszegély volt,
a napfény hajnalban táncot járt az ablakban,
örökre itt maradnak az álmaimban.
Nékem minden emlék csodálatos,
eszembe jut a cica, az a kis dorombolós,
a kis házban mindig jó volt a hangulat,
de emlékszem, sok munka is akadt.
A testvéreimmel szép volt minden nap,
csodás emlékek kísérték végig utamat,
és apám mikor belépett a nyikorgós kapun,
máris ugrottunk, repülve elé futottunk.
Anyám mosolya a szívemben lakozik,
szeretetem iránta sohasem változik,
de jó is volt, mikor az ölében ültem,
és szerető lelkével ölelte át lelkem.