Fájdalmas hideg
A téli nap már delelőn járt a hó födte mező felett és az állatok ebédeltek, keresgéltek a friss hótakaró alatt. Nyugodtak voltak, mert már egy ideje nem hallották sem ember, sem puskák hangját és egy időre megszűnt bennük a félelem az ember iránt. Különös dolog volt ez. Az a félelem szűnt meg bennük egy időre, ami már születésüktől fogva markában tartotta őket és ez így is volt egy jó darabig. Legalább is addig, amíg a hótakaró el nem kezdett lehúzódni a vetésről. Nem tudom, mi tartotta vissza a vadászokat, talán a hideg, vagy a hosszú ideig tartó olyan vadászatok, amikor sikertelenül tértek haza. Mindmáig nem lehet tudni. Talán örök rejtély marad. De egy biztos, az állatok örömmel járkáltak az erdő minden zeg-zugában.
Így volt ez akkor is, amikor egy kóbor kutya tévedt az erdő rejtekébe és össze nem találkozott az erdőben lakó farkas falkával. Először, amikor meglátták egymást, csak körbeszimatolták és laza paskolásokat intéztek egymás felé, de ahogy telt, múlt az idő, a kóbor kutya, akit időközben elneveztek az erdőlakók Szürke Bundának, egyre nagyobb barátságba került a falka nőstényével, Szürke Holddal. Végül teljesen elfogadták és a nap teljes egészét együtt töltötték. Ennek a sok együtt töltött időnek az lett a vége, hogy már Szürke Bunda nem ment haza többet az emberekhez, és ő is valódi erdőlakóvá érett. S ahogy befogadta az erdő és a falka, úgy tűnt el a hótakaró az erdő mellett elterülő szárazföldről. S jöttek újra a félelem hangjai. A puskadörrenések. Ez ismét nem jelentett jót, és félelmet keltett az állatok többségében, így Szürke Holdban is. Napról napra közelebbről jöttek a dörrenések és a félelem útját és hangját ismét tetemek szegélyezték. Ez nagyon megrémítette az állatok többségét, így az erdőlakók közt Szürke Hold is rettegett.
Egyszer aztán történt, hogy Szürke Bunda elment vadászni és nem tért haza többé. Így jöttek rá az erdőlakók, hogy ismét az az idő köszönt rájuk, hogy félni kell a hangtól, s Szürke Bunda szíve végleg, Szürke Hold szíve pedig örökre meghasadt. S így búcsúzott a fájdalmas hideg és köszöntött rájuk az új reményekkel teli tavasz.
Sümeg 2019.12.24.-25.
