Reményem napjai

Szépirodalom / Versek (89 katt) Seth
  2020.10.11.

Kövér Hold nevet hunyorgó csillagaira,
Mint a ragyogó ég pásztora,
Büszkén tereli nyáját,
S eközben tücskök ciripelnek
Idekinn a tágas mezőn

Szellő nyaldossa homlokom,
Lágyan simogatja a fáknak lombjait,
S Én a múltam baljós árnyait
Itt hagyom, hogy a messzi távolba
Párologjanak el megfakult,
De már nem fájó emlékeim

Ágról-ágra szaladó holdsugár
Kacéran Rám kacsint: Itt és most
Jönnek majd reményed napjai,
Párosan szép az élet, lesz társad Neked is,
Tartsd nyitva hát szemed, és a holnapod
Örömmel telve lesz, idekinn a tágas mezőn!

Szentes, 2020 ősz

Előző oldal Seth