Árnyak

Szépirodalom / Versek (30 katt) angyalka146
  2021.02.20.

Látom a jövőt,
látok a múltba.
Mélységes mély
az érzések kútja.

Ott kuporog benne
egy sötét érzelem,
örvénylik, forog:
megfeneklettem.

S lenn a mélyben,
a szenvedés hegyén,
apró láng lobban,
mécsesfény.

Értem ég,
halottak gyújtják,
kezük kinyúl,
lelkem húzzák.

Beborít, átölel
a szánalom árja,
oldódik, kötődik
az érzetek vágya.

Jobbra sodor,
majd balra ránt,
megköt a lélek-lánc.
Izzik az élet-ránc.

Előző oldal angyalka146
Vélemények a műről (eddig 2 db)