Az éjszaka hangjai
A fényes nap alatt elvégzett eredményes, izzasztó munka után jöhet a jól megérdemelt jutalom: az éjszakai nyugodalmas alvás.
Pihepuha párnán hajcsikázni és leheletvékony pléd alatt - ja, a globális felmelegedés miatt a trópusi nappalok után gőzölögnek a panelfalak - szenderegni: ez a fáradt test minden vágya.
Vannak azonban egy páran, akik ezt nem egészen így gondolják. Számukra a 22.00 óra utáni csillagfényes este az önmegvalósítás, a dáridózás és a hejehujázás időszaka. Csapatostul járnak – napközben láthatatlanok (Vajon hol húzzák meg magukat?) – életkoruk 10-en felüli, de 20-on aluli. A létszámuk szintén.
Másnap hajnalra cigarattacsikkek, szétlapított sörösdobozok, üres borosüvegek, pálinkás flaskák s használt injekciós tűk maradnak szétszórva utánuk a játszótéren, és sok-sok óra elvett nyugalom más halandók éjszakai pihenéséből.
A minap is hajnali fél 4-ig tartott a hangulatos ordibálással, pityeri handabandázással, visszafogott – dülöngélő – kergetőzéssel, apró csörtetésekkel fűszerezett játszótéri bál.
A bokrok alja néha meg-meglibbent, apró csorgások sziszegését, kéjes nyögések hangjaival keverte a hajnali, óvatosan sétálgató szájtáti szél.
Szerencsére a suhancok néha-néha el-elcsendesedtek.
Ilyenkor kitűnően hallatszottak a strand és a régi piac környékén rendezett holdfényalatti gyorsulási versenyen résztvevőinek bátor, önfeledt turbózgatásai.
Fel-feldörrentek az autók motorjai, csikorogtak a fékek, süvítettek, dobbantak a vadiúj motorok, még a távolból is tisztán hallatszott a drága gépek fékevesztett ugatása.
Lázár Ervin mesenovelláitól eltérően kisvárosunkban sehol egy rentona, sehol egy kadőr!
Egy magányos tücsökciripelés hangjára rákontrázott egy macskabagoly - nyikorgást utánzó - monoton vijjogása, de a prímet visszavették a csujogató csövesek. Mígnem az egyik szomszédos ház erkélyéről egyszer csak hívatlanul megszólalt egy sztentori hang:
- Srácok! Aludni szeretnénk!
Vajon a morc illetőt megdobálták az éj szabad csavargói, vagy csak káromkodtak a hang irányába, esetleg – belátva polgárpukkasztó csendbontásukat – óvatosan félrehúzódtak?!
A befejezést a kedves olvasó fantáziájára bízom…