Sárga rózsa...
Már nagyon nehéz a járás is nekem,
Sajnos többet pihenek, mint amennyit megyek!
Most éppen egy kis patak hídján állok meg,
Messziről látom, valamit hoz a lassú víz,
Ez kíváncsivá tesz, vajon mi lehet ez?
Nézem, egy szál sárga rózsa, ami lassan ideér!
Egy régi emlék gyúl fel bennem,
Valaki régen arra kért, ha Őt baj érné, akárhol járok,
Egy szál sárga rózsát dobjak emlékére a vízbe!
S most ez, mely lassan távolodik tőlem,
Vajon kinek a titkát vitte magával a csendben?
Lassan távolodik, nézem, amíg a messzeségbe vész,
A szívem hirtelen lesz nagyon nehéz!
A sötét víz nem felel, időtlen időt idéz!
