113800 óra VIII. rész
1975. november 8. 19:00 óra Szombat, Egonék albérlete
Csöngettek. Egon ajtót nyitott, és a küszöbön ott állt Ágoston két lány társaságában. Az egyik Emese volt, a végzős orvostanhallgató, akit Egon már jól ismert. Bevezette őket Gerzson szobájába.
– Sziasztok! – üdvözölte a megjelenteket. – Emese, ezt a meglepetést! Hogyhogy eljöttél?
– Ágoston meghívott – felelte Emese.
– Így van! – mondta Ágoston. – Tapasztalataim szerint jobban sikerülnek a szeánszok, ha a nemek aránya kiegyenlítettebb. Ő pedig a barátnőm, Zsanett.
– Sziasztok!
– Na, és hogy vannak a szellemeid, Egon? – kérdezte Emese. – Sikerült megnevelni őket, mióta utoljára beszéltünk?
– Az túlzás, de legalább nem próbáltak megölni azóta! Bár két nappal ezelőtt elég kopogós kedvükben voltak! Olyannyira, hogy a szomszéd Ervin bácsi a házmesterrel együtt csöngetett be hozzánk, akkora zajt csaptak. Igaz, Gerzson?
– Így van! – felelte Gerzson. – De ha ez a hókuszpókusz szeánsz segít orvosolni a problémát, akkor kezdjünk bele minél hamarabb, mert már torkig vagyok ezzel a kísértethistóriával.
– És ők mit szóltak a poltergeist jelenséghez? – kérdezte Emese.
– Semmit! – felelte Egon. – Meggyőződtek róla, hogy tőlünk független forrástól származnak a zajok. Miután ezt tudomásul vették, sarkon fordultak és elmentek. Azóta a színüket sem láttam.
– Úgy hallottam, akkor kezdődött az egész, amikor a múlt héten megvásároltad a koponyát az anatómia vizsgádhoz – mondta Zsanett. – Megnézhetném?
– Természetesen! – felelte Egon.
Aztán Egon bement a szobájába, és előhozta Géza koponyáját, majd Zsanett kezébe adta. Zsanett belenézett Géza szemgödreibe, majd megborzongott. Majd a felette lévő polcról egy boncolási jegyzőkönyv hullott az ölébe, amit még Gerzson írt a nyári gyakorlata alatt. Géza hangosan felnevetett:
– Ti hallottátok ezt a nevetést? – kérdezte Zsanett.
– Én nem hallottam semmit! – felelte Emese.
– Légy szíves, vidd vissza a szobádba – adta vissza gyorsan Egonnak a koponyát Zsanett. – A hideg ráz tőle!
Ágoston is hallani vélt valamit, de úgy gondolta, hogy jobb ha eltereli a többiek figyelmét azzal, ha megkezdi az előkészületeket az asztaltáncoltatásra.
– Gerzson! Van valami jófajta asztalotok a szeánszhoz?
– A konyhába lévő jó lesz?
– Tökéletes! Légy szíves, hozzátok át ide Egonnal a szobába. Szívesen segítenék, de mivel te vagy közülünk a legszkeptikusabb, nem akarok semmihez sem nyúlni, hogy lásd, nem óhajtom manipulálni semmivel a szeánszon tapasztalt jelenségeket!
– Istenem, mibe keveredtem? Gyere, Egon, hozzuk be azt az asztalt! Aztán remélem, holnap már visszakapom a régi életemet.
Miután elrendezték a terepet, körbeülték az asztalt, majd Ágoston akusztikus gitárjának kíséretével elénekeltek néhány népdalt, hogy kellően oldott állapotba kerüljenek. Miután elcsendesedtek, megfogták egymás kezét, és elkezdtek koncentrálni az asztalra Ágoston vezetésével. Gézával mi is a szobában tartózkodtunk, kíváncsian várva, hogy mi sül ki ebből. Körülbelül két perc múlva hideg fuvallat söpört végig a szobán, a földön felejtett boncolási jegyzőkönyvet ördögszekérként végiggörgetve a padlón. Kisvártatva különböző csattanások és durranások hallatszottak, majd az asztal remegni kezdett. Ezután az asztal megemelkedett először az Ágoston felőli oldalon, majd az egész testével elrugaszkodott a földtől és lebegni kezdett, mintegy 70–80 cm magasan a padló fölött.
Néhány perc elteltével Ágoston feje kékes színben kezdett világítani kísérteties hatást keltve, miközben a csattanások egyre gyakoribbak és hangosabbak lettek. Mikor a zaj már-már elviselhetetlenné fokozódott, hirtelen megszólalt a lakás villanycsengője. Ekkor Gerzson megszakítva a kört felugrott a székéről, és elindult a bejárati ajtó felé, miközben az asztal egy hangos dübbenéssel visszaesett a padlóra és minden elcsendesedett.
– Ki lehet az ilyenkor? – kiáltotta, de a lépcsőházban nem talált senkit, miután kinyitotta az ajtót.
– Nyugi, Gerzson, ez csak szeánsz egyik gyakori kísérőjelensége – mondta Ágoston.
– Micsoda? Hogy a szellemek becsöngetnek a lakásba? – gúnyolódott Gerzson.
– Emlékszel a kocsmai beszélgetésünkre? Ott kifejtettem, hogy az asztaltáncoltatás során az elektromos jelenségek mellett mágneses hatások is jelentkeznek, amely megváltoztatja a tárgyak elektromos vezetőképességét.
– Ezért szólalt meg a csengő?
– Igen! A megnövekedett vezetőképesség következtében a lakás áramkörében lecsökkent az elektromos ellenállás, ami rövidre zárta a hálózatot, és megszólaltatta a csengőt.
– Ágoston, olyan illúzióromboló vagy! – mondta Zsanett. – Szétzúzol minden misztikumot a profán válaszaiddal!
– Drágám, az én életem a kísértetek nélkül is elég misztikus! Hiszen tudod.
– Én mégis úgy érzem, vannak még ebben a lakásban testetlen entitások rajtunk kívül!
– Ezt én is megerősíthetem! – felelte Egon.
– És honnan jön ez a mágneses hatás? – tért a tárgyra Gerzson.
– Ez egy érdekes kérdés – felelte Ágoston. – A fizikusok már régóta keresik a mágnesáramot, de eddig még nem találták. Pedig Maxwell elektrodinamikai egyenleteiben ott lenne a helyük, és a tudósok úgy gondolják, hogy az elektromos töltéshez hasonlóan illene léteznie mágneses töltésnek is.
– Ha így áll a helyzet, miért nem sikerült eddig felfedezni?
– Szerintem nem a megfelelő helyen kutatnak. Azokban az elektrodinamikával foglalkozó könyvekben, amelyekhez hozzájutottam, a töltések áramlását, harmonikus mozgását, valamint oszcillációját vizsgálták lineáris tulajdonságú közegekben. Az élőlények azonban nem így működnek. A sejthártyákon lejátszódó elektromos folyamatokról sok mindent el lehet mondani, de nem nevezhetők szinuszos, harmonikus jelenségeknek. Gondolom, orvostanhallgatóként láttatok már EKG-, illetve EEG-diagramokat?
– Persze!
– Akkor tudjátok, hogy ezeket a görbéket gyors kisülések sorozata jellemzi. Ezeket az általános eseteket analitikus számításokkal gyakorlatilag lehetetlen megoldani, ezért a tudósok ezt túl nagy kihívásnak tartják és nem foglalkoznak velük.
– Szerinted lesz erre megoldás valaha is? Ha ez a mágnesáram valóban létezik, akkor ezt valamilyen módon érzékelnünk kell, és ahhoz nem kell matekzseninek lenni.
– Tökéletesen igazad van. Véleményem szerint viszonylag könnyen előállíthatunk mágnesáramot, csupán az élőlényekben lejátszódó folyamatokat kell lemodelleznünk. Ha a sejtek citoplazmájára elektromos jelsorozatot bocsátunk, akkor megjelenhet a mágnesáram. Testünk sejtekből épül fel, tehát ez a mágnesáram keresztül-kasul átjárja testünket. Különösen nagy intenzitással jelenik meg az akupunktúrás meridiánok mentén. Végeztek olyan kísérleteket, amelyekben ellenállásmérővel pásztázták végig az emberi testet és a meridiáncsatornák fölött a bőrellenállás drasztikusan lecsökkent ugyanúgy, mint ennek a lakásnak az elektromos hálózatában, amikor a villanycsengő megszólalt.
– De az akupunktúra nem ilyen ósdi kínai hókuszpókusz?
– Egyáltalán nem. A kínai emberek egyszerűen fölfedezték, hogy a meridiánok mentén valamilyen energia kering, és ha befolyásolják ennek az energiának a keringését, akkor gyógyászati célokra felhasználható. Az más kérdés, hogy ennek az energiának eredetét tudományosan nem tudták megmagyarázni, de talán nem is volt erre igényük.
– Látom, Gerzson, hogy szakosodni akarsz akupunktőrnek – nevetett Emese.
– Na, hagyjál békén!
– Hú, ez nagyon félelmetes volt! – mondta Egon. – Mi volt az elején az a hideg szél, és miért világított a fejed?
– Az elektromos szél volt, amit a mozgó töltések okoznak. Ezt az effektust a szerszámgép iparban is használják például esztergakések hűtésére. A fényjelenség, amit láttál, az pedig a koronakisülés volt. Akkor jön létre, ha az elektromos térerősség egy bizonyos küszöbértéket meghalad. Ha a természetben jön létre, akkor Szent Elmo tüzének hívják. Zivatarok előtt, vagy azután jelenik meg, amennyiben a föld és a felhők közötti feszültségkülönbség kellően nagy.
– Akkor itt sincsenek kísértetek a jelenségek mögött? – kérdezte csalódottan Egon. – Pedig határozottan érzem a jelenlétüket és szerintem Zsanett is.
Ekkor kísértést éreztem, hogy életjelet adjak magamról. Ránéztem Gézára, de őt a jelek szerint túlságosan lefárasztották az asztaltáncoltatással kapcsolatos tudományos magyarázatok, így nagyokat ásítva unatkozott. Feltehetően nem ilyennek képzelte ezt az estét. Ugyanakkor a fénykapu, amelyet a halálom óta folyamatosan a közelembe éreztem, most szokatlanul fényesnek és elevennek tűnt. Végül egy fénylény körvonalait érzékeltem benne, aki határozottan emlékeztetett Jézus Krisztusra:
– A bulinak vége srácok! – mondta a fénylény. – Ideát már nagyon várnak benneteket, gyertek végre haza! Ez különösen rád vonatkozik, Géza. Eleget handabandáztál már az anyagi világban, itt az ideje, hogy továbblépj!
Mikor Géza észrevette a fénylényt, páni rémület ült ki az arcára és beleugrott Egon testébe.
– Nem megyek sehová! – üvöltötte torokhangon Egon testének belsejéből.
– Nézd csak meg magadat ott a tükörben a szemben lévő falon! – magyarázott tovább a fénylény. – Az a fiatalember, akinek a testét megszálltad, az nem te vagy! Az arca nem a te arcod! A haja nem a te hajad! A teste nem a te tested! Ha átjössz velünk a másvilágra, vadonatúj, fiatal lelki testet kapsz, végre újra élheted a saját életedet és nem kell másokon élősködnöd.
– És miért kellene mindezt elhinnem?
– Ha nekem nem hiszel, akkor majd hiszel annak a léleknek, akit magammal hoztam.
Ekkor megnéztem magamnak a másik fénylényt is. Rögtön megismertem. Az öreg sírásó szelleme volt, aki agyvérzést kapott a Fekete Bárányban. Most megszépülve, megfiatalodva ott állt ő is a fénykapuban.
– Gyere velünk, Géza! – mondta a sírásó. – Minden, amit hallottál, igaz! Azt hiszem, elég időt töltöttünk együtt, hogy tudd, bennem megbízhatsz.
– Te vagy az, Sanyi? Nem vagyok én elég jó arra a világra!
– Igen, én vagyok! Hidd el, hogy nincs mitől félned, Géza! Jézussal ott leszünk melletted, és minden segítséget megkapsz tőlünk.
– Rendben van, veletek megyek – felelte Géza, majd kilépett Egon testéből.
Ekkor egy nagy húzóerőt éreztem a fénykapu felől és negyedmagammal elindultam a túlvilág felé Jézus, Sanyi és Géza társaságában. Mikor beléptünk a fénybe, Gézával együtt mi is azt vettük észre, hogy megszépültünk és megfiatalodtunk. Még egy utolsó pillantást vetettem a hátrahagyott anyagi világra. Láttam, hogy Egon arcán megkönnyebbült mosoly suhan át és a többiek is lassan felocsúdtak a döbbenetükből. Utoljára Zsanett hangját hallottam:
– Határozottan könnyebb lett a levegő a szobában!
Majd a fénykaput magunk mögött hagyva elindultunk a mennyei birodalom belsejébe. Ekkor odafordultam Jézushoz.
– Köszönöm, Uram, hogy értünk jöttél! Hanem nekem volna még egy aprócska problémám.
– Mi lenne az, gyermekem?
– A fényes udvari lakásomban hagytam a porhüvelyemet! Ki fogja azt eltemetni? Nincsenek hozzátartozóim!
– „Kövess engem és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat!” (Máté 8:22)
1988. október 31. hétfő, Debrecen
Újságcikk egy mumifikált hulláról, valamint a világrekorder Tungsram-égőről:
Fantasztikus 113800 órás rekord a Tungsram égőtől!
A rekorder izzót Debrecenben, a Fényes Udvari Lakótelep egyik elhagyott lakásában találták vasárnap délelőtt egy mumifikált férfi holttest társaságában. A halottkém vizsgálatai alapján a férfi már legalább 13 éve halott volt, és mivel a lezárt lakásban más embernek nem volt hozzáférése a villanykapcsolóhoz, a villanykörte már legalább 13 éve világíthatott. Ez egy fantasztikus 113800 órás rekord az 1000 órára hitelesített Tungsram égőtől! A mumifikált férfi hullát – hozzátartozók hiányában – közköltségen helyezik nyugalomba a Debreceni Köztemetőben.
VÉGE
UTÓSZÓ
Az asztaltáncoltatás kísérőjelenségei, kiváltó okai, valamint a teleportáció jelensége – Egely György – Titokzatos erők? Kiadó: Egely Kutató-Fejlesztő Kft. Budapest, 2004
Dimenziók hullámtermészete – Drunvalo Melchizedek – Az élet virágának ősi titka
Kiadó: Édesvíz Kiadó Budapest, 2013
A magasabb dimenziók jellemzői: – Balogh Béla – A végső valóság Kiadó: Bioenergetic Kft. Budapest, 2013
A bibliai idézeteket Károli Gáspár fordította.
Egy a mű végében szereplő hasonló újságcikk tényleg megjelent nyomtatásban a 80-as évek végén, de ennyi év távlatából már nem emlékszem, melyik újság hozta le. Mindenesetre ez jelentette ezen íráshoz az ihletforrást.
Az utószóban feltüntetett könyvekből, újságcikkből szó szerint semmit nem idéztem. A bibliai idézeteket kivéve, a bennük lévő felhasznált információkat a saját szavaimmal fogalmaztam át.
