Hiányom

Szépirodalom / Versek (87 katt) Kohász
  2024.05.09.

Víztükörben álmos arcod.
Reménnyel beépült szemed.
Nem kellett volna azt hagynod,
hogy versben mondjam életed.

Rácsodálkozol a kínra,
engem átkozva alszol el,
fekszel magányosan ágyra,
benned hiányom énekel.

Nincsen a szívemben semmi.
Nem fáj érted, és nem zokog.
Nem akarok mennybe menni,
kurvák ott is az angyalok.

Előző oldal Kohász