Hiányom
Szépirodalom / Versek (371 katt) | Kohász |
2024.05.09. |
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2024/5 számában.
Víztükörben álmos arcod.
Reménnyel beépült szemed.
Nem kellett volna azt hagynod,
hogy versben mondjam életed.
Rácsodálkozol a kínra,
engem átkozva alszol el,
fekszel magányosan ágyra,
benned hiányom énekel.
Nincsen a szívemben semmi.
Nem fáj érted, és nem zokog.
Nem akarok mennybe menni,
kurvák ott is az angyalok.
Előző oldal | Kohász |