Hinni a csodákban
Hinni akart égi csodákban még,
szívében nem adta fel a reményt,
„álmai máglyáján tüzet szított”,
az Úr létében végsőkig bízott.
Szurokest a városra ráborult,
torz lámpafény fák közé beszorult,
latyakos utca műfényben fürdik,
kárhozott lélek kocsmában züllik.
Hívő mivoltát végleg feladta,
imáit sós bánatba takarta,
nem marad senkije, csak a pohár,
szája már néma, szíve tar, kopár.
Koppan a pohár, nincs tovább, vége,
ajtó kilincse már a kezében,
ám vállát ekkor egy kéz érinti,
- ember, tanulj bennem újra bízni!
-
Idézet: Agy Mariska: Mózes
