A teknős és a bagoly
Megfájdult a teknős lába,
nem tudja, hogy mit tegyen.
Fájós lábbal tóban úszott
kikötött egy szigeten.
Ott lakott az öreg bagoly,
állítólag orvos ő.
Mindenki csak őt dicséri,
azt mondják egy drágakő.
Körbenézett a szigeten,
gyorsan meg is találta.
Fent ült egy nagy fa tetején
csőrében egy faszálka.
– Mondd csak teknős, mit szeretnél?
Miért jöttél te el ide? –
Recsegte az öreg bagoly,
eltekintve messzire.
– Nagy a bajom, fáj a lábam,
alig bírok sétálni.
Futni aztán pláne, hogy nem
csak egy kicsit úszkálni.
Felnevet az öreg bagoly:
– Biztos vagy te most ebben?
Szerintem jobb lett a lábad
az előző percekben.
Megpróbált a teknős futni,
csodálkozott is nagyon.
Igaza van a bagolynak
elmúlt már a fájdalom.
– Csoda történt – mondta teknős.
Tátva maradt a szája.
Bizonyára jobb a lába
észrevenné, ha fájna.
– Dehogy csoda – mondta bagoly
– Ez csak orvostudomány.
Ránézek a paciensre
baját rögtön tudom ám.
– Amíg úsztál errefelé
megnéztem a jobb lábad.
Felrepültem és kihúztam
belőle a szálkákat.
– Itt van egy a csőröm között
neked adom emlékbe.
A további napjaidat
jószerencse kísérje.
