Vihar után
Mindig olyan embernek tartottam magam, aki könnyen megbocsájt dolgokat. Így volt ez akkor is, amikor megtudtam, hogy 25 év házasság után megcsalt a feleségem. Először még csak gyanakodtam rá, hogy félrekefél, de amikor rajtakaptam a helyi golfklub vezetőjével, az volt a tetőpont, hogy rájöjjek, át lettem csúnyán ejtve. Először próbált tiltakozni, hogy nem az, aminek látszik, de egy idő után mindent beismert töviről hegyire. Nagyon fájt ez a dolog, de megpróbáltam túllépni rajta, s folytatni a megszokott életemet, amit eddig sem voltam hajlandó feladni más kedvéért, de ezután még úgyse. Kérdeztem tőle, hogy miért tette, és csak annyi választ kaptam az egészre, hogy minden a te hibád. Ebben a rövid mondatban az ő részéről benne is volt minden. Az is csak színjáték volt, amikor anyaszült meztelenül nekiállt ott tiltakozni. S elegem lett az egészből. Huszonöt év házasság után beadtam a válópert. Ő próbálta megváltoztatni a döntésemet különböző jótettekkel, de hiába, hogy megbocsájtottam neki, a lelkem mélyén egy életre belém vésődött az a fájdalom különös érzése, amit akkor éreztem, mikor megláttam egy másik férfival az ágyban.
Most, hogy már három hónap eltelt a válóper lezárta után, elég jó lett a kapcsolatunk ismét. De annyiban ki is merül, hogy köszönünk egymásnak, meg néha elmegyek a gyerekeket meglátogatom. Tudtam venni egy kis lakást nem messze a munkahelyemtől és így még a gyerekektől sem vagyok távol.
Mindezek ellenére hálás vagyok neki, mert megajándékozott két csodálatos gyermekkel, akiket nagyon szeretek és szeretni is fogok, amíg élek. Talán majd, ha több idő telik el, újra tudjuk kezdeni. De csak talán. Addig meg élvezem a vihar utáni csendet.
Sümeg, 2013. VIII. 30. péntek
