Matrjoska mese

Szépirodalom / Novellák (36 katt) Krómer Ágnes
  2021.06.07.

– Szevasz, lemásztam a polcról az összes belső énemmel, vágyom pár jó, orosz szóra. Mesélj nekem oroszul, kérlek! Honvágyam van. Egy kicsit sem irigyellek, tudod? Csarusintól meséld el a medvebocsokat, vagy Nagy Katalin cárnőről esetleg még meghallgatok valami szépet. Meglepődtél, hogy megszólaltam? Most megijedtél, hogy becsavarodtál, igaz? Milyen országban vagyok, mert ez nem Moszkva, de nem is Oroszország. Valami kelet-európai, csóró ország, amiket a filmekben lehet látni. Ez Bulgária. Milyen szar a kilátás az erkélyedről, ez egy lepratelep. Ne haragudj, hogy ezt mondom, inkább mesélek neked, mert látom se köpni, se nyelni nem tudsz, meg azért, mert kedvellek, énekelek neked.

Fjodor Ivanovics Saljapin: Zúg a Volga

Zúg a Volga, sír a Volga,
Súlyos gálya reng a habján.
Hóban, szélben, napsütésben
Csörög a lánc a Volga partján.
Hosszú, kínos év a kurta nap,
Száll a gálya, sírva húz a rab.

– Ne daloljál nekem, te fából készült orosz cseléd, mert unom! Itt tartalak a polcon, meg törölgetlek, és azt mondod, ez egy lepratelep. Ez nem Románia, de nem is Bulgária, hanem Magyarország. Nekem ne rinyáljál, mert kihajítalak az ablakon! Mondok neked egy verset, és menten összeszarod magad, te ukrán buksza! Füleljél ide, mert mondok neked olyat, hogy na!

József Attila: Mama
АТТИЛА ЙОЖЕФ – Мама

Неделю я брожу в тумане,
все время думаю о маме,
как на чердак с большой корзиной
она по лестнице скользила.
А я был прост и откровенен,
орал, вопил с завидным рвеньем:
пускай она белье забросит,
пускай меня в корзине носит.

– Na, mit szólsz ehhez, facsiga babám? El vagy ájulva, nem igaz? Ezt nem tudom elhinni, hogy beszél a fa-bula, eldobom az agyam! Van lelked? Ha igen, mennyi? Hány személyiséged van, ahány darabból állsz? Szívesen megkínálnálak valamivel, de nem tudsz enni, sem inni. Gondolkozol? Nem áll jól neked, mert egy fadarab vagy. Én meg csóró vagyok, de ez van. Ha akarsz, mesélj tovább!

– Tudod mit, nem mondok neked semmit, csak álmodtál. Reggelre elfelejtesz engem, és én is Téged. De ez az éjjel még a miénk!

Előző oldal Krómer Ágnes
Vélemények a műről (eddig 2 db)