Az életperc…

Szépirodalom / Versek (420 katt) jocker
  2022.05.29.

A poéta meditál…

Életperc végleg belefagyott a párnámba,
Én meg aztán belestem az életármányba…
Most nem is tudom, hol vagyok, mely tartományba?

Lélekhullámaim csapkodják a partomat,
Ilyen párás zajban nem hallom a hangomat…
Nézek körbe... keresem üldöző vadakat.

Mit ér a poéta ma,
Ha nincs neki holnapja?
Vagy feledett a múltja…

Mit ér a költő itten és ma,
Ha lélekből nem is tör dala?
Enélkül nincsen mesés csoda!

Két-három gondolat megfogan-e,
És jövőbe előre mutat-e?
Toll leírni nagyon akarja-e?

Volt már olyan, hogy az ihlet bőszen meglátogatott.
Szikrát szórt, a lelkem ettől lobogó lángra kapott.
Tollam meg suhant a papíron, maradandót hagyott!

Lelkemben szelem kavara,
Tüzem így nagyon lángola…
Agyam szavakat kiontja.

Leülök és leírom a sötéten merengő sorokat,
Percek múlva gyorsan írom viccesre sikerült sorokat…
Életpercek telnek, gondolat-sodrásnak… hagyom magamat!

Lelkem egyenesen sugárzik, amikor nektek írok,
Lehet, hogy akkor egyben az Úr kegyeltje is én vagyok?
Most múlik pontosan az életperc… amiben még lakok…

Vecsés, 2015. május 5. – Kustra Ferenc József

Előző oldal jocker