A reménytelen

Szépirodalom / Versek (93 katt) Erdős Sándor
  2024.04.16.

Nincsen remény, elkárhozott
elnyelte a félhomály.
Lelke szinte vörös szemű
farkast nyúzó birkanyáj.

Feledte ki fogta kezét,
húsába mar a magány.
Egyedül sír befelé, mint
dharmát sértő cigány.

Elfogyott az út alatta,
sűrű ködbe öltözik.
Azok, akik tönkre tették
gúnyolják és leköpik.

Sötét lelkű jóakarók
szeretnék, ha feladná.
Könnyes szemmel rajzolt mosoly
torzult rajta grimasszá.

⁕ Dharma - Örök Törvény

Előző oldal Erdős Sándor