Monogámia, poligámia, oh idők, óh erkölcsök!
A család, mint a társadalom alapsejtje, történetileg sokféle változatot mutat, és ezen belül is rengeteg, gyakran az uralkodó erkölcsi normákat is negligáló gyakorlat alakult ki. Ez a kis írás néhány példával ezt próbálja bemutatni.
1. A magyar középkor…
A keresztény Európa elvileg a monogám család eszménye mellett teszi le a voksot, ezt szentesíti a Biblia is. Bár az Ószövetségben a poliginiára is vannak utalások, különbséget tesznek az első feleség, a második és a rabnők között, nyilván az utódok jogai is e szerint alakulnak.
A monogám család a férjnek és a törvényes feleségtől származó utódoknak biztosít kizárólagos jogot a tulajdonhoz, vagy éppen a koronához. Az elsőszülöttségi jog a legidősebb fiúnak biztosít öröklést, ennek halála esetén az utána következőnek. Magyarországon kialakult egy furcsa jogszokás, a fiúsítás. Ez azt jelentette, hogy fiú híján a legidősebb lányt a fiú jogaival ruházta fel a király, így a birtokot ő örökölte. I. Lajos így fiúsította a lányait, Mária magyar, Hedvig lengyel királynő lett.
Ez az ügy némileg sántított, mert Hedvig helyzetét a férje, Jagello Ulászló erősítette meg, Mária pedig az összes oklevelét királyként írta alá, vagyis férfiként tekintettek rá, majd megfosztották a koronától, miután anyjának, Erzsébetnek része volt a következő Anjou uralkodó meggyilkolásában. Máriának végig kellett néznie Erzsébet meggyilkolását és fogságba vetették. Luxemburgi Zsigmond, a férje szabadította ki, de ezentúl királyi jogait is ő gyakorolta, majd Mária halála után magyar király lett. Mária tragikus balesetet szenvedett: várandósan, egyedül, női nyeregben kilovagolt a várból, leesett a lováról és elvérzett. Nem kell hozzá nyomozónak lenni, hogy észre vegyük a furcsaságokat. Terhesen, kíséret nélkül megy el, de hát mégis a magyar királynőről van szó! A lovon féloldalason ül, mert a női nyereg és az állapota sem tette lehetővé, hogy a ló hátán átvesse a lábát. Feltehető az is, hogy elég zaklatott lehetett a lelkiállapota. Hogyan engedhették el úgy, hogy ráadásul még sok ellensége is volt? Egyes hírek szerint a nyeregtartó szíjjak is el voltak vágva… Vajon kinek állt érdekében a halála? Talán anyja gyilkosai, a Horvátiak rokonai álltak bosszút rajta, akik Mária szabadulása után megbűnhődtek Erzsébet megnyilkolásáért? Vagy II. Károly bosszúért szomjazó felesége, Margit szövögette a hálóját Nápolyban, akinek a gyűlölete férje meggyilkolásáért olyan mély volt, hogy Erzsébet királyné kosárban elküldött feje sem csillapította? Mária és az utolsó magyar Anjou élete is kellett? Minden esetre a harmadik jól járt. Zsigmond lett a király…
Látható tehát, hogy bármilyen jogi csűrcsavar történik is, a férfinek mindig több jogot adott az erkölcs és a törvények is, és a királyok dinasztikus házasságai legtöbbször a politikai szövetségről és a hatalomról szóltak. A királynék bosszút állhattak, megpróbálták befolyásolni az uralkodókat, de ritkán cselekedhettek autonóm módon, tehetségük vagy a támogatóik vagy az adott politikai helyzet nagyban befolyásolta a sorsukat.
Persze vannak üdítő kivételek. Ilona magyar királyné férje, az alkoholfüggő II. Béla, majd kiskorú fia, Géza helyett is kormányozta az országot, mindkettőről gondoskodva…
Merániai Gertrúd, II. András felesége is férfiként viselkedett, olyannyira, hogy Imre király, András bátyja még el is választotta a párt egy időre, és a hercegnőt visszaküldte az apjához, mert a trón miatt egymásnak uszította a két testvért. Lángolt a fény homlokán… a Bánk bánban így jellemezte András a feleségét. A források szerint korának egyik legszebb hölgye volt, és András nemcsak visszafogadta trónra lépése után, hanem a szerelmes király az ország kormányzását is rábízta. Mondjuk a Bánk bán sztoritól némileg eltér a valóság. Annál is inkább, mert Bánk felesége már túl volt a negyvenen, alig hihető, hogy Otto szerelmi románcba bonyolódott volna vele. Inkább a felelőtlen birtokadományok vezettek a királyné elleni merénylethez.
A monogám család eszményét a fent már említett Zsigmond királyunk is felülírta némileg, amikor külföldi útjai során néhány ősi mesterséget űző hölgyet is felkeresett és a fiatal Hunyadi Jánost is kisegítette, amikor még nem törökverőként, hanem amorózóként tűnt fel egy polgárlány szobájában. A megkárosított apát csengő aranyakkal fizette ki.
Meglepődött azonban, amikor második felesége, a tizenhat éves Cillei Borbála közölte vele, hogy az ő vérét ugyan nem fogja látni a nászéjszakán. Később a pletyka szerint egy vörös hajú vitéz is meglátogatta néha az asszonyt a király távollétében. Zsigmond száműzte, de mivel a királynénak jelentős birtokai voltak Szlavóniában, és a szepességi városok is a kezében voltak, visszafogadta, mert valakinek finanszírozni kellett a császári korona megszerzésének költségeit… Ugye, ez a monogámia nevű jogi helyzet mennyi sötét foltot el tud takarni.
Pedig a hűtlen feleséget István király óta a férje meg is ölhette, hiszen bírája volt. Csak vérdíjat kellett fizetnie a nő családjának. Kinizsi Pál özvegye, Magyar Benigna sokat szenvedett már az első férjétől is, de aki egy malomkövet használva tálcaként fél kézzel, ezen nyújtotta át a hűsítő italt Mátyás királynak, nem nagyon adott lehetőséget az ellenállásra. Harmadik, hűtlen, hozományvadász férjét viszont nemes egyszerűséggel lelökette a várfalról. A király végül csak kolostorba záratta. A főnemes hölgyek különleges elbírálást kaptak, mert legfőbb bírájuk a király volt.
2. A cseppet se jó hírű Báthoryak
Báthory Erzsébet férje, a fekete bég haláig élte a nagyasszonyok szokványos életét. Nádasdy Ferenc halála után támogatta a külföldön tanuló tehetséges diákokat és a várában nemcsak a hűbéres nemesek lányainak képzéséről gondoskodott, hanem befogadta a katonák által elüldözött családokat és több asszonynak, lánynak menedéket adott, akiket katonák erőszakoltak meg. Mellesleg több ezer holdas birtokait is igazgatta. Ő is szerelemmel szerette a férjét, ahogy anyósa, Kanizsai Orsolya Nádasdy Tamást.
Róla terjedt el, hogy ifjúságát fiatal lányok vérével kívánta megőrizni. Ami annál is furcsább, mert a szadizmust a saját férje se vette észre, sőt gyerekeit is felnevelte. Egyik lányát sikerült a Zrínyi családba beházasítani. Báthory Erzsébet hiába volt nagyasszony, férje védelme nélkül kiszolgáltatottá vált. A monogám család a legtöbb esetben patriarchális ebben az időszakban is, vagyis hiába van szerelmi kötelék a felek között a férj jogai a meghatározóak. Ráadásul a nagyasszony Báthory Gábor nagynénje volt, és úgy gondolta, hogy nyíltan támogathatja a családja utolsó sarját, hogy fejedelem lehessen. Báthorynak viszont sok ellensége volt Erdélyben is, de főleg a Magyar Királyságban. A nagyasszony valószínűleg nem volt túl tehetséges politikus sem, nem tudott szövetségeseket maga mellé állítani. Legnagyobb ellensége Thurzó György nádor, aki megakadályozta Báthory katolikus-ellenes törvényének végrehajtását, és ezt a politikai szituációt kihasználva rá akarta tenni a kezét Báthory Erzsébet vagyonára. Ez annál is érdekesebb, mert a nádornak Zrinyi lány volt az anyja, így Erzsébet Anna lánya révén sógorságban állt a nagyasszonnyal. Lefogatta az asszonyt azzal a váddal, hogy fiatal lányokat gyilkoltatott meg. Mivel a császár grófi címet adományozott neki, nagy volt a tekintélye az udvarban is, így fordulhatott elő, hogy az uralkodó füléig el sem jutott a szerencsétlen asszony panasza. Egy idő után azonban a császárnak is feltűnt, hogy késik a bírói eljárás és egy főrangú hölgy egy szobába befalazva sínylődik, az ellene felhozott vádakat pedig kínvallatásokkal támasztották alá. Addigra Anna nevű lánya is feltűnt a várban és gyorsan magához vette az asszony ingóságait, ékszereit. Feltehető, hogy a saját rokonai is a nagyasszony ellen fordultak. Perre soha nem került sor. II. Mátyás ugyan sürgette az eljárást, de hirtelen az is feltűnt neki, hogy a Báthory-Nádasdy vagyon nagyobb, mint az övé, különösen a tizenöt éves háború államkasszát kimerítő elég közeli eseményei után. Nem kellett egy újabb felségárulási per sem, elég rossz híre volt már azelőtt is, meg amúgy is csak koncepciós eljárással tudták volna lefojtatni. Így megvárták, míg Erzsébet meghal…. Hogy magától-e, na azt nem tudjuk.
Látható, hogy a férfi jogai ezekben a monogám kapcsolatokban jelentősebbek voltak, de egy jó családi kapcsolatokkal rendelkező, vagyonos, kiváló politikai érzékkel rendelkező asszony azért tudta befolyásolni a sorsát, akár a férfivilág ellenében is. A bonyolult politikai helyzet miatt ez Báthory Erzsébetnek nem sikerült, de a szerelem és a családi öröm legalább a férje életében megvalósul.
